Catch The Net értékelés: 0/10

Szeretnéd te is értékelni a filmet? Görgess le a lap aljára és oszd meg másokkal a véleményed!

Kiadás éve: 2013

IMDb: 8,2

Alkotók: Martin Scorsese, Terence Winter, Jordan Belfort (író)

Alkotók: Leonardo DiCaprio, Jonah Hill, Margot Robbie

Leírás: A Wall Street farkasa: A Kapitalizmus Féktelen Orgazmusa, avagy Hogyan Veszítjük El Emberi Lényünket

Martin Scorsese 2013-as filmje, A Wall Street farkasa (The Wolf of Wall Street), lenyűgözően kendőzetlen és provokatív mozaikdarab, amely az amerikai álom visszájáról rántja le a leplet. Ez a harsány és önelégült film Jordan Belfort (Leonardo DiCaprio briliáns alakításában), egy valóságos Wall Street-i bróker történetét meséli el, akinek mesébe illő felemelkedése és végül törvényszerű bukása a mohóság, hedonizmus és erkölcstelenség vad tobzódásában csúcsosodik ki.

A film 180 percnyi kíméletlen támadás a néző érzékszervei ellen, miközben egyben meghökkentően szórakoztató is. Scorsese nem fogja vissza magát – sem stílusában, sem tartalmában. Az eredmény: egy végletekig feszített eposz, amely magába szívja a nézőt, hogy részesévé tegye annak a világmindenségnek, ahol minden a pénzről, a drogokról, a szexről és a hatalomról szól.

Az amerikai álom sötét árnyéka
A film központi témája az amerikai álom hamis, önpusztító változata, amely a nyolcvanas és kilencvenes évek Wall Streetjén kapott életre. A Wall Street farkasa nem egy szentimentális mese arról, hogy a kemény munka és becsületesség vezet sikerhez. Belfort élete sokkal inkább annak bizonyítéka, hogy a sikerhez gyakran a morál és az etika teljes figyelmen kívül hagyása vezet.

Jordan Belfort minden szempontból megtestesíti az elkényeztetett, arrogáns üzletember archetípusát, akit semmi más nem érdekel, csak a saját gazdagodása. A film legelejétől világos, hogy Scorsese nem érzi szükségét annak, hogy erkölcsi ítéletet mondjon Belfort felett – ő maga a néző elé tárja ezt az életet, és meghagyja a közönségnek, hogy maga döntsön a karakterről. Ugyanakkor a film maga is a túlzások esztétikája, Belfort életstílusát pedig maga Scorsese is kvázi hedonista csodálattal mutatja be.

A narratíva egyenes vonalú, és szinte napló jelleggel követi Belfort felemelkedését és bukását. A film legemlékezetesebb jelenetei közé tartozik, amikor Belfort és csapata – akik szinte karikatúrái a valódi üzletembereknek – olyan ünnepségeket rendeznek, ahol prostituáltak, kábítószerek és elképesztő összegek kerülnek terítékre. E szcénák rendkívüli hatással bírnak, nemcsak a bennük rejlő döbbenet miatt, hanem mert tökéletesen illusztrálják a film üzenetét: a kapitalizmus féktelen, gátlástalan formája, amely mindent felzabál maga körül, beleértve az emberi lényt is.

Leonardo DiCaprio karrierjének csúcspontja
DiCaprio Jordan Belfort alakjában élete egyik legnagyobb színészi teljesítményét nyújtja. Az alakítása annyira energikus és elkötelezett, hogy szinte leugrik a vászonról. Belfort, aki a film kezdetén egy zöldfülű bróker, aki minden áron érvényesülni akar, majd egy kegyetlen pénzügyi zseni lesz, teljesen DiCaprio karakterének alakításában érik el teljes fényüket. Belfort magabiztossága, szexuális kisugárzása és dühöngő önpusztítása mind hiteles és ijesztően valóságos.

Egyik legemlékezetesebb jelenetében, amikor DiCaprio karaktere annyi Quaalude-ot vesz be, hogy alig tud mozogni, DiCaprio színészi eszköztára csúcsra jár. Ez a groteszk fizikai komédia egyszerre nevetséges és tragikus – tökéletesen illik a film szellemiségéhez, amely soha nem próbálja szépíteni vagy elrejteni Belfort életének abszurditását és romlottságát.

Scorsese bravúrja
Martin Scorsese rendezői bravúrja abban rejlik, hogy olyan ritmusban és energiával ábrázolja Belfort világát, hogy az gyakorlatilag egy hullámvasútra emlékeztet. A tempó, a vágás, a montázsok, valamint a szinte folyamatos belső monológok segítségével a film képes fenntartani az adrenalint az elejétől a végéig. Ugyanakkor a rendező nagy kihívást is vállal azzal, hogy a nézők szimpátiáját egy olyan karakter felé irányítja, aki morálisan megvetendő, de mégis karizmatikus.

Scorsese felvállalja a botrányos elemeket, de a határok feszegetése soha nem öncélú. A film sokszor a szürreálisba hajlik át, szinte szatírává válik, és közben megmutatja, hogy hogyan veszíti el az ember az irányítást, amikor teljesen átadja magát az anyagi vágyaknak. Scorsese igazi mesterművet alkotott, ahol az éles társadalomkritika és az érzékek tobzódása találkozik.

Morális kérdések és a film végső üzenete
A Wall Street farkasa egyik legfőbb kérdése, amelyet a film folyamán újra és újra felvetnek, az, hogy vajon milyen árat fizet az ember a sikerért és a gazdagságért. Belfort számára minden ára van, de semmi sem számít. Amikor az FBI végül utoléri, egy pillanatra talán a bűnhődés lehetősége is felvillan, de Scorsese nem kínál feloldozást sem Belfort, sem a néző számára.

A film végén, amikor Belfort már egy újabb „karriert” kezd mint motivációs előadó, egy borzasztó felismerés gyökeredzik meg a nézőben: az emberi természet talán örök, és a kapitalizmus gépezete továbbra is könyörtelenül darálja be azokat, akik alárendelik magukat a pénz istenének.

A Wall Street farkasa elgondolkodtató és szórakoztató egyszerre. Egyszerre undorító és vonzó. Scorsese mesterműve nem csak Jordan Belfort felemelkedéséről és bukásáról szól – a film a modern kapitalista társadalomról is ítéletet mond, és arra figyelmeztet, hogy mikor veszítjük el az emberségünket egy olyan világban, ahol mindent a profit vezérel.