Catch The Net értékelés: 0/10

Szeretnéd te is értékelni a filmet? Görgess le a lap aljára és oszd meg másokkal a véleményed!

Kiadás éve: 2009

IMDb: 7,7

Alkotók: Todd Phillips, Jon Lucas, Scott Moore

Alkotók: Zach Galifianakis, Bradley Cooper, Justin Bartha

Leírás: "Másnaposok" - Az őrület gyöngyszeme vagy üres poénparádé?

A 2009-ben bemutatott Másnaposok (The Hangover) az évtized egyik legsikeresebb vígjátéka lett. Todd Phillips rendező filmje egyszerű alapötletből indul: négy barát Las Vegasba utazik, hogy méltó módon elbúcsúztassák egyikük legényéletét. Az este azonban teljes káoszba torkollik, és a hajnali ébredés nemcsak óriási másnaposságot, hanem rejtélyt is hoz magával: az egyik barátjuk eltűnt, a hotelszoba pedig egy romhalmaz, tele nyomokkal, amik egy bonyolultabb, még vadabb éjszakára utalnak.

A történet: A másnaposság rejtélye
A film a klasszikus buddy-vígjátékok sémájára épít, de azzal a csavarral, hogy az eseményeket nem valós időben látjuk, hanem a szereplők nyomozása révén bontakozik ki előttünk. Az esküvő előtti utolsó nagy éjszaka annyira kicsúszik a kezeik közül, hogy másnap reggel semmire sem emlékeznek, és a darabokból kell összeállítaniuk, mi is történt.

Az első nagy húzása a filmnek a narratív trükk: nem a tivornya közepébe csöppenünk, hanem a végeredménybe. Egy teljesen szétzilált hotelszoba, egy vadidegen baba a szekrényben, egy tigris a fürdőszobában és egy hiányzó menyasszony. Ahogy a három főhős, Phil (Bradley Cooper), Stu (Ed Helms) és Alan (Zach Galifianakis) nyomozni kezd, a történet fokozatosan épül fel. A rejtély megoldása közben különféle groteszk és abszurd helyzetekbe keverednek, melyek egyre jobban kibogozzák az előző éjszaka eseményeit, miközben a humor állandóan jelen van.

A karakterek: A sztereotípiákon túl?
A négy főszereplő mind tipikus karaktertípusokat testesít meg, amik az efféle komédiákban megszokottak, mégis mindegyiküknek megvan a maga sajátos furcsasága, ami egyedivé teszi őket. Phil a menő, magabiztos tanár, aki lazán veszi az életet; Stu az aggodalmaskodó fogorvos, aki egy mérgező kapcsolat fogságában vergődik; Doug (Justin Bartha) az átlagos fickó, akit meg kell menteni a helyzetből; és Alan, Doug jövőbeli sógora, a csoport igazi furcsasága. Alan figurája, aki a társaságból leginkább kilógó, szociálisan alkalmatlan és mentálisan kissé zavart alak, vitathatatlanul a film szíve. Zach Galifianakis karaktere olyan különc, aki a legabszurdabb helyzetekbe keveri a társaságot, miközben a legtöbb nevetést is ő szállítja.

A főhősök kapcsolatai és dinamikái adják a film humorforrásainak alapját. Phil és Stu folyamatosan próbálják kontrollálni Alan megnyilvánulásait, miközben Alan különböző helyzetekbe sodorja őket. Stu karakterfejlődése talán a legérdekesebb: az aggodalmas férfiból, aki a barátnője terrorja alatt él, az éjszaka során megtalálja bátorságát, és végül képes lesz kiállni magáért. Míg Phil az a karakter, aki látszólag mindent lazán vesz, a film végére látszik, hogy neki is vannak mélyebb, belső konfliktusai.

Humor: Vulgaritás határok nélkül
A Másnaposok humorának középpontjában az abszurditás, a váratlan helyzetek és a szóbeli poénok állnak. A film bátran épít a vulgáris, néha tabudöntögető humorra, ami a szitkomokból és vígjátékokból ismert helyzetkomikumot felforgatja, és még tovább tolja a határokat. Egy tigris a fürdőszobában? Egy csecsemő, akivel kiskocsiként bánnak? Egy meztelen kínai gengszter? A film humora az ilyen extrém helyzetekben rejlik, és ez az a pont, ahol elválik a nézők tábora: van, aki ezen könnyekig nevet, mások számára ez túlságosan erőltetettnek tűnhet.

A humor egyik legnagyobb erőssége az időzítés. Todd Phillips jól ismeri a vígjátéki szerkezeteket, és kitűnően használja a feszültségépítést, hogy a poénok a megfelelő pillanatban csattanjanak. A film ritmusa gyors, szinte nincs üresjárat, minden jelenet egy újabb nevettető vagy meglepő fordulatot hoz.

Azonban, bármennyire is szórakoztató a film, a vulgaritása sokszor elérheti azt a pontot, ahol a néző könnyen elveszítheti az érdeklődését. A viccek többsége szexuális utalásokra, fizikai humorra és helyenként túlzottan groteszk szituációkra épít. Van, akinek ez a stílus fárasztóvá válik, különösen, ha a film nem kínál mélyebb tartalmat a poénokon túl.

Társadalmi üzenet: Tényleg van ilyen?
Lehet-e a Másnaposok-nak komolyabb üzenete a felszínes szórakoztatáson túl? Ez egy nehéz kérdés, hiszen a film elsősorban arra törekszik, hogy szórakoztasson. Ha azonban mélyebbre ásunk, találhatunk néhány gondolatot a felnőtté válásról, a felelősségvállalásról és a barátság fontosságáról. A karakterek mind a maguk módján küzdenek a saját problémáikkal: Phil látszólagos lazasága mögött komoly családi terhek húzódnak, Stu önbizalomhiánya és toxikus párkapcsolata mélyebb konfliktusokat rejt, és Alan különcsége mögött is ott van a magány és a kirekesztettség érzése.

A film megpróbálja közvetíteni, hogy bármilyen vadul is alakul az élet, a barátok segítenek átjutni a legőrültebb helyzeteken is. Az éjszaka folyamán a három főszereplő karakterei is változnak: ráébrednek, hogy néha a legnagyobb káosz közepén találhatják meg önmagukat. Ez a tanulság azonban elég felszínes, és sokkal inkább eszközként szolgál arra, hogy a film végén meglegyen az érzelmi lezárás, mintsem mély gondolatiságként.

Konklúzió: Kétségtelen szórakozás, de nem mindenki számára
A Másnaposok egy olyan film, ami sokak számára felejthetetlen élményt nyújt, míg mások talán túlságosan laposnak vagy harsánynak találják. A film sikerének titka abban rejlik, hogy egyszerű alapötletből építkezik, de a cselekmény előrehaladtával olyan vad fordulatokat vesz, hogy a néző sosem tudja, mi fog következni. Ezzel a folyamatos meglepetéssel tartja fent az érdeklődést.

Mégis, a Másnaposok nem mindenkinek szól. Azok, akik szeretik az intelligensebb, finomabb humorú vígjátékokat, valószínűleg nem fogják értékelni a film túltolt vulgaritását és abszurditását. De azoknak, akik egy laza, gondolkodásmentes szórakozásra vágynak, tele őrült fordulatokkal és kiszámíthatatlan helyzetekkel, a Másnaposok remek választás lehet.